Már az idén épülő ingatlanok tervezésekor ajánlatos figyelni a szigorodó épületenergetikai szabályokat, mivel 2021. január 1-je után már csak olyan új építésű ingatlanok kaphatnak használatbavételi engedélyt, amelyek legalább a BB energetikai besorolásnak megfelelnek. Az Országos Építésügyi Nyilvántartás adatai szerint a tavalyi év besorolt épületeknek mindössze 3,59 százaléka. Világszerte azon dolgoznak évek óta az építőipari cégek, hogy minél energia- és környezettudatosabb termékeket hozzanak létre, a tervezőknek és a kivitelezőknek ezután is lesz miből választaniuk.
Az év elejétől érdemes szem előtt tartani az energetikai szabályozások, számos tényező miatt csúszhat egy-egy építkezés. Januártól csak közel nulla energiaigényű, tehát olyan új épület kaphat engedélyt az EU-ban, amely energiahatékonysága eléri a közel nulla energiaigény követelményszintjét, legalább 25 százalékban a helyszínen vagy a közvetlen közelben előállított megújuló energiaforrást használ. Az elmúlt négy évben vizsgált épületek 67 százalék CC és GG közötti besorolást kapott a mindenki számára elérhető statisztikák szerint. Az épületek 30 százaléka gyenge és nagyon rossz minősítés között kapott. Az elmúlt időszakban 2,69 százalékot növekedett a minimális és közel nulla energiabesorolás közötti épületek száma, de így is csak a tanúsított ingatlanok 3,59 százalékát fedte le 2019-ben.
"Véleményem szerint még az e-statisztikák által visszaigazolt 3,59 százaléknál is kevesebb ingatlan felel meg jelenleg Magyarországon az energetikai szigorításoknak. A 2019-es adatok nem reprezentálják a teljes lakásállományt, becslésem szerint a közel nulla követelményszintet (BB besorolást) az ingatlanállomány kevesebb, mint 1 százaléka teljesíti valójában. Mindazonáltal határozottan optimista vagyok az épületenergetikai szabályokkal kapcsolatban, ugyanis nyugat-európai mércével tekintve is korszerű, szemléletében modern előírásokat tesznek kötelezővé" - mondja Gali András
"Sokan nem tudják, az energetikai tanúsítványokat nem csak újépítésű ingatlanokra kell kiállítani, hanem minden ingatlanra, amelyet értékesítenek, a szerződés megkötéséhez ugyanis szükség van a szakvéleményre. Illetve az energetikai követelmények nem csak újépítésre, hanem meglévő épületek jelentős felújítása esetén is alkalmazandók. Jelentős felújításnak minősül például a határoló szerkezetek összes felületének a 25 százalékát érintő felújítás. Növelheti az épületek, lakások ingatlanpiaci értékét a megfelelő energetikai állapot. " - vélekedik az épületenergetikai szakmérnök.
A KSH adatok alapján a leggyakoribb felújítás- típus a belső festés, a vizsgált ingatlanok felében a burkolatokat és nyílászárókat is kicserélték vagy felújították az elmúlt 10 évben, míg az épületgépészetet, a hőszigetelést és a külső burkolatokat csak körülbelül 25 százalékban hozták rendbe. A nagyvárosok és a kisebb települések között nincs számottevő különbség a felújítási szokásokban. Gépészeti felújítások és klíma beszerelések gyakoribbak a fővárosban, míg y a külső burkolatok felújítása és a hőszigetelés a kisebb városokban jellemző.
Egy megfelelő energetikai felépítésű otthon hosszútávon megtérül, azonban a rezsiköltség már a felújításkor is. A Magyarországon élő emberek kevésbé körültekintőnek bizonyulnak ha nyílászáró választásról van szó, pedig a legnagyobb hőveszteség ezeken keresztül történik. Napjainkban nem kell választanunk az esztétikum és a funkció között, hiszen a lehetőségek tárháza végtelen.
Forrás: profitline.hu