Az elkövetkezendő években az lenne a cél, hogy a hazai lakossági napelemes rendszerek számát növeljük. A kabinet elfogadta a magyar energia- és klímastratégia alapján, hogy 2030-ig a jelenlegi 31 ezerről 200 ezerre növelje a tetőre szerelt, átlagosan 4 kilowatt teljesítményű napelemes rendszerek számát. Teljesítményt nézve ez azt jelenti, hogy a 200 MW-ra tehető hazai lakossági napelemállománynak legalább négyszeresére, 800 MW-ra kellene bővülnie a következő 10 évben.
A megjelölt 4 kilowattos teljesítmény arra utal, hogy elsősorban családi házakra gondoltak, egy ekkora rendszer körülbelül 15 ezer forintos villanyszámlát válthat ki havi szinten. A napelemek telepítése szintén indokolt társasházak esetében is, akár csak a 800 ezer hazai panellakásra és a kormány megújulóenergia-részarány növelésére és a szén-dioxid kibocsátás csökkentésére irányuló tervekre gondolva is. A napelemes rendszer javában csökkentheti a társasházak fenntartási költségeit, a rezsit, emeli a lakások eladási árát illetve hozzájárul a szennyező fosszilis energiaforrások kiváltásához is.
Különbséget kell tenni az újonnan épülő vagy a már átadott társasházi lakások között. Az az egyszerűbb eset, amikor a beruházó a tulajdonosa még a lakásoknak, mert ekkor a tervezéstől kezdve az engedélyeztetésig csak egy érintett van. Ebben a helyzetben sokkal könnyebb is méreteztethető a rendszer, mivel ma már eleve úgy tervezik a társasházakat, hogy a lakások általános villamosenergia-fogyasztás mellett a fűtés is elektromos, ezáltal az energiaellátás egy rendszerként, egy villanyórán üzemel. Ilyen esetben az ingatlanok már "zöld lakásként" kerülnek értékesítésre, minimális rezsiköltséget ígérve. Nehezebb a helyzet ha már minden lakásnak külön tulajdonosa van, ilyenkor minden lakó tulajdonosi hozzájárulása szükséges a beruházáshoz, hiszen a tető osztatlan közös tulajdonnak minősül.
Nagy akadályt jelent, hogy a régebben épült társasházak tetőszerkezetének tervezésekor nem volt szempont egy napelemes rendszer későbbi telepítése, ebből kifolyólag kisebbek a rendelkezésre álló felületek. Abban az esetben is szükség van minden lakó hozzájárulásához, ha a társasházban csak egy vagy néhány lakás szereltetne napelemes rendszert.
Egyéb kritikus pont lehet, hogy mindenkinek külön villanyórán jelentkezik a fogyasztás jelentős része. Mivel minden napelemes rendszert egy adott villanyórára lehet engedélyeztetni, sokkal több papírmunkával jár, ráadásul minden fogyasztásmérőre külön invertet kell kötni, vagyis lakásonként és villanyóránként külön-külön rendszert kell tervezni, engedélyeztetni, telepíteni és az összes többi lakó hozzájárulását kérni. Ebben a helyzetben célszerű azzal kezdeni a beruházást, hogy feltérképezzük a társasház lakóit: ki szeretne napelemes rendszert, vagy hozzájárul-e mindenki a telepítéshez. Ezeket a szempontokat mindenképp figyelembe kell venni, amennyiben ma társasházi lakástulajdonosként napelemes rendszerrel szeretnénk megtakarítást elérni.
Még ha a telepítés kicsit körülményes is, és a rendszer nem is képes fedezni dedikáltan az egyes lakások fogyasztását jelentős megtakarítást eredményező módon, megoldás lehet a közös helyiségek fogyasztásának fedezésére, ezáltal a közös költségek csökkenhetnek.
Példaként szolgálhat egy legutóbb átadott társasház projektje, melynek keretében egy olyan 38 kWp méretű napelemes rendszert telepítettek, mely éves szinten körülbelül 42 000 kWh villamosenergia előállítására képes, kiváltva ezzel a lakások fűtéséért felelős hőszivattyúk energiafogyasztását, így a leendő lakást vásárló tulajdonosoknak minimális rezsiköltségük lesz a következő évtizedekben. Elmondható, hogy a napelemes rendszer iránti kereslet nő a társasházakban, míg a tavalyi évig megbízásaiknak csak néhány százalékát tették ki az ilyen projektek.
Hozzá kell tenni, hogy a napelem nem csak a tetőkön helyezhető el, hanem a földre is, a telepítés az állványzat miatt plusz költséget jelenthet. Ha a tető kihasználható felülete az ott már korábban elhelyezett napkollektorok miatt korlátozott, akkor a napelemek kerülhetnek a ház oldalára is, ez esetben a napfény beesési szöge miatt a napelemek áramtermelése nem a nyári hónapokban lesz a legmagasabb, hanem ősszel, illetve tavasszal.
A kabinet ösztönözni is szeretné a saját villamosenergia-fogyasztás részleges kiváltására termelő napelemes rendszerek telepítését, de ennek módja ma még nem teljesen egyértelmű. A részben uniós forrásokra támaszkodó kedvező finanszírozási lehetőségek mellett a cél elérését támogatni fogja az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló kormányrendelet. 2020. december 31-e után használatba kerülő épületeknek meg kell felelnie a közel nulla energiaigény követelménynek.
Forrás: portfolio.hu