A Kossuth téren épül az Összetartozás emlékműve, szoborállítás helyett egy tájépítészeti beavatkozással emlékeznek meg Trianon századik évfordulójáról. Az emlékmű 100 méter hosszú, 4 méter széles lejtős rámpa, amely a Kossuth tér irányából mélyül az Alkotmány utcában. A végén helyezkedik el egy körüljárható gránittömb, több helyen meghasadva, közepén az örök lánggal, amely nem emelkedik az utcaszint fölé. A rámpa falán kétoldalt a történelmi Magyarország, összesen több, mint 12 ezer, településének neve lesz kőbe vésve. A tér fejlesztéséért felelős Steindl Imre Program megosztott pár képet a fejlesztés állásáról, és ezek egy egészen új látószöget mutatnak be, Budapest talán legizgalmasabb építészeti álperspektívája született meg.
A perspektíva lényege, hogy a hozzánk közelebbi dolgokat nagyobbnak látjuk, a távolabbikat pedig kisebbnek. A tőlünk távolodó vonalak egymáshoz közelednek, és végül egy pontban futnak össze. Álperspektívával találkozhatunk a Csodák palotájában, legismertebb viszont mégis a római Szent Péter tér, ahol Bernini az ovális formát egy trapézzal keresztezte, a széttartó térfalakat azonban a szemlélő képes párhuzamosnak érzékelni.
Az új alkotás aljánál állva a rámpa fala egyre alacsonyabb a tér felé visszanézve, így az az érzésünk, hogy az Országház nagyon messze van tőlünk. A különös érzést fokozza még, hogy az Alkotmány utca nem merőleges a térre.
Wachsler Tamás, a fejlesztést végző Steindl Imre Program vezérigazgatója elmondta, a Nemzeti Összetartozás Emlékhelye nem egyszerűen egy emlékmű, hanem egy hosszasan átgondolt koncepciónak a része. Nem csak arra ügyeltek, hogy milyen lesz különböző irányokból nézve, hanem arra is, milyen lesz a kilátás az Országházra lentről, az örökláng elől.
Forrás: tervlap.hu