Az építkezők körében egyre jellemzőbb, hogy visszatérnek a múltban használt építőanyagokhoz, mint a fa, a szalma és a vályog.
A modern építőipar néhány évtizede cserélte le a korábban használt természetes anyagokat és váltott át pl. betonra és cementre, így válva az egyik leginkább környezetterhelő ágazattá. Napjainkban ez a gyakorlat azonban megdőlt, egyre gyakrabban találkozhatunk újra a vályoggal is. A Környezettudatos Építők Szövetségének kommunikációs vezetője szerint a gyökerekhez való visszatérés pozitív hatással van a fenntarthatóságra és az energiahatékonyságra. A vályog és a fa mellett más természetes anyagok, mint a szalma vagy éppen a kender is újra népszerűvé váltak.
Bécsben a közelmúltban készült el egy 24 emeletes favázas, szalma, vagyis természetes hőszigetelésű irodaház. Lengyelországban most fejezik be egy 11 ezer négyzetméteres iskola építését szintén fából, emellett további tíz óvoda felhúzása várható egy gdanksi projektnek köszönhetően. A sikeres külföldi példák után hazánkban nemsokára favázas, vályogtechnológiával kombinált óvoda építése ér véget Pécelen, majd iskola és kollégium felhúzása is várható a jövőben Magyarországon.
A bioépítészet egyre nagyobb mértékű terjedését pozitívan befolyásolja az is, hogy a környezettudatos létesítmények fűtéséhez és hűtéséhez akár 60 százalékkal kevesebb energia igénybevételére van szükség, mint egy hagyományos építményéhez. Bár egy jól megtervezett bioépület 10-15 százalékkal drágább, akár aktívházzá is alakítható és rendkívül időtálló. Hazánkban pl. máig több, mint 600 ezer vályogház található meg, ez több, mint ahány betonépítménnyel találkozhatunk.
Forrás: www.vg.hu