Az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) szerint célszerű lenne megtartani az új lakások esetében alkalmazható 5 százalékos áfakulcsot. A szervezet olyan kompromisszum kifejlesztését tervezi, mely a kormány számára is megfelelő lehet.
Az ELTINGA Ingatlanpiaci Kutatóközpont legújabb tanulmányában kitér rá, hogy milyen negatív hatásokkal járhat, ha év végén ténylegesen megszűnik az új lakások kedvezményes áfakulcsa. Ez a lépés előreláthatólag gyorsítja majd az ingatlanárak növekedését, csökkenti a kínálatot, hátráltatja a lakóépületek energiahatékonyságának javítását, valamint lényeges kockázatokat foglal magában az építőipari kapacitásra, a kis cégek jövőjére és az egész ágazat teljesítményére vonatkozóan.
Az IFK elnöke, Takács Ernő szerint a várható előnytelen hatások megelőzésére célszerű lenne továbbra is fenntartani az 5 százalékos áfát, vagy egy ehhez hasonló engedményt. Ezt indokolják a 2016-2019 közötti időszakban kimutatható eredmények is, melyekből kiderül, az áfa 27 százalékról 5 százalékra csökkentése lényeges kínálatgyarapodáshoz vezetett ebben a négy évben.
A szakértő szerint a 2020. január 1-je után bevezetésre kerülő 27 százalékos lakásáfa azt eredményezheti, hogy a kis és közepes fejlesztők ritkábban kezdenek majd újabb projektekbe, a nagyobb cégek pedig inkább még az idei évre tervezik ezeket. Ennek következtében nagyobb kereslet várható a használt ingatlanok piacán, mely ezen a területen is a tarifák emelkedését vonja maga után.
A vizsgálat összehasonlította az európai uniós országok áfakulcsainak mértékét, melyből kiderült, hogy a hazai 27 százalék a legmagasabb. 24 országban 25 százaléknál alacsonyabb a kulcs, nyolcban pedig 10 százalék, vagy annál is kisebb. Romániában, Portugáliában, Szlovéniában és az Egyesült Királyságban pedig egy számjegyű az új ingatlanokat terhelő áfa mértéke.
Takács Ernő szerint nagy probléma, hogy a lakásállomány megújulása eddig is lassú folyamat volt, a változások után pedig ez a tendencia várhatóan további romlásnak indul. Ez azzal járhat, hogy az energetikai megújulás is csak fokozatosan, évtizedek alatt megy majd végbe. A szakértő úgy gondolja, megfelelő szabályozás mellett a jövőben is garantálhatók a kormány céljai: a hosszútávú gazdasági növekedés, a lakásállomány gyarapodása, a teljes foglalkoztatottság elérése és a családtámogatás. Az alacsony áfakulcs fenntartásával azonban biztosítható lenne többek között a növekvő minőségi és megújuló ingatlankínálat, az energetikai fellendüléshez való támogatás, valamint a lakásárak növekedésének visszaszorítása is.
Forrás: www.mmonline.hu