Az ukrajnai háború mélyreható hatással volt a kelet-európai építőipari beszállítói láncokra, mivel a régió erősen összefonódott az orosz gazdasággal, és ezért jobban ki van téve a nyugati kormányok által az ország ellen bevezetett szankciók visszahatásának. Az alapanyaghiány miatt már most is magasak az építési és felújítási költségek, de a helyzet csak most lesz igazán rossz a háború okozta zavarok és a szankciók hatásai miatt.
A globális építőipari költségek már az elmúlt évben is gyorsan emelkedtek, a keresletnek a járvány utáni hirtelen fellendülését követő ellátási lánc megszakadásai miatt. Ez a nyersanyagellátásban hiányt okozott, ami az átfutási idők meghosszabbodását és az árak emelkedését eredményezte.
Az építőipari költségek emelkedésének hatása 2021-ben a kelet-európai országokban volt érezhető erőteljesebben, ahol az árak általában gyorsabban emelkedtek, mint az uniós átlag. A 27 uniós ország közül az építési költségek 2021 decemberében 9,3 százalékkal emelkedtek éves szinten, míg Romániában, Észtországban és Magyarországon ugyanebben az időszakban 19,1, 17, illetve 16,3 százalékkal nőttek a költségek.
Aglobális építőipari költségek már az elmúlt évben is gyorsan emelkedtek, a keresletnek a járvány utáni hirtelen fellendülését követő ellátási lánc megszakadásai miatt. Ez a nyersanyagellátásban hiányt okozott, ami az átfutási idők meghosszabbodását és az árak emelkedését eredményezte.
Az építőipari költségek emelkedésének hatása 2021-ben a kelet-európai országokban volt érezhető erőteljesebben, ahol az árak általában gyorsabban emelkedtek, mint az uniós átlag. A 27 uniós ország közül az építési költségek 2021 decemberében 9,3 százalékkal emelkedtek éves szinten, míg Romániában, Észtországban és Magyarországon ugyanebben az időszakban 19,1, 17, illetve 16,3 százalékkal nőttek a költségek.
Tavaly júliusban Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, hogy egy árszabályozási rendszert vezetnek be Magyarországon, hogy megakadályozzák az építőanyag-költségek további drámai emelkedését. Ennek része egy kiviteli korlátozás – miközben az importkitettség közel 50 százalékos itthon –, valamint az állam elővásárlási jogot is belengetett egy árszabályozási és -figyelő rendszer mellett. A legsúlyosabb áremelkedés 2021-ben Magyarországon az olyan kritikus termékeknél, mint a fa, a vas- és acélipari, valamint réz és alumínium termékek, illetve a kőzetgyapot volt. De ekkor még sehol nem volt az ukrajnai konfliktus.
Ukrajna az építőiparban is fontos homokszem
Az ukrajnai háború 2022-ben további felfelé irányuló nyomást gyakorol az átfutási időkre és az inputköltségekre, növelve az ellátási láncok súlyosabb válságának kockázatát az év során. Emellett a háborúból eredő energiaválság további nyomást gyakorol az ellátási láncokra, mivel növeli a kulcsfontosságú anyagok termelési és szállítási költségeit. Annak ellenére, hogy 2022-ben egész Európa jelentős zavarokkal néz szembe, a kelet-európai országok építési költségeinek az uniós átlagtól való eltérése valószínűleg növekedni fog - írja összefoglalójában a szakipari portál, a Desingbuild Network.
Az anyaghiány okozta zavarok súlyosbodtak, amióta a nyugati szankciók bevezetése korlátozta az Európa és Oroszország közötti kereskedelmi forgalmat, amely az energia és a termeléshez használt nyersanyagok egyik fő exportőre. Ennek következtében az euroövezetben február és március között jelentősen megnőtt a beszállítások átfutási ideje, és a 2022 márciusára vonatkozó építőipari PMI-adatok szerint a beszállítói teljesítmény romlása kilenc hónapja a legsúlyosabb volt. Az elemzések szerint a hatás a tégla, a faanyag és a tetőcserepek elérhetőségén érződik a legerősebben. Az utóbbiak esetében az átfutási idők akár hat hónapra is kitolódtak.
A szállítási időkre gyakorolt hatás Kelet-Európában mint régióban valószínűleg súlyosabb lesz, mivel az orosz kereskedelemtől való fokozott függés növeli a szomszédos országok által érzékelt zavarokat.
Ezenkívül az Oroszországgal folytatott kereskedelem korlátozása miatt fellépő anyaghiány és az energiaköltségek emelkedése felhajtja a kulcsfontosságú építőanyagok előállítási árait. Az acél ára gyorsan emelkedett az olyan alapanyagok, mint a cink - amely áprilisban 16 éves csúcsot ért el - és a gyártási folyamatban használt kokszszén árának kilövése miatt. Csak a szén árának emelkedése 40 százalékkal növelte az oxigénes alapeljárással előállított acél árát.
Ezen túlmenően az emelkedő energiaköltségek hozzájárultak más energiaigényes kulcsanyagok, például a cement és a tégla árának 36 százalékos, illetve 15 százalékos emelkedéséhez, és az Arcadis szerint az energiaköltségek mindkét anyag esetében a teljes termelési költség negyedét teszik ki.
Az ukrán háború hatása már márciusban érezhető volt. Wiesinger Raimund, a Lambda Systeme Kft. ügyvezető igazgatója, a Magyar Építőanyag Kereskedelmi Egyesület (ÉKE) elnöke egy interjúban arról beszélt, hogy „a korábbiaknál eleve magasabb, átlagosan 10-15 százalékos áremelkedést jeleztek előre az építőanyag-piacon a januárban látható gyártói szándékok alapján 2022-re, ehhez képest már március közepén 15-25 százalékkal kerültek többe az építőanyagok, mint tavaly”.
Mindez az építtetői és a lakásfelújítási költségeket is egyre magasabbra löki. Szlovákiában például annyira súlyos már a helyzet, hogy a Slovak Spectator cikke szerint, hogy sok építkezést leállítottak, a kivitelezők pedig aukciókat szerveztek a fel nem használt építőanyag eladására. Ha házuk nem is lesz, de így legalább extrabevételekhez juthatnak.
Magyarországon a folyamatos drágulás miatt az építőanyagok áremelkedése miatt az építési-beruházási szerződések módosításáról, az árfelülvizsgálat lehetőségének alkalmazásáról, a jövőben bekövetkező árváltozások kezelésével kapcsolatban adott ki útmutató-módosítást a Közbeszerzések Tanácsa, miután egyeztetett erről a Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségével (ÉVOSZ).
Forrás: https://www.napi.hu/